Reggeli kérdések


Néhány éve kora reggeleim szerves részévé vált, hogy bizonyos kérdéseket feltegyek magamnak, és azokra őszintén válaszoljak. Ez egy hosszú gyógyulás-felépülés, az életbe való visszatérés részeként jött és maradt velem azóta is. Akkoriban abban a pechben volt részem, hogy gyakorlatilag mindenemet és mindenkimet elveszítettem, majd negyevenesként újra kellett kezdenem – ma már persze látom, hogy szerencsére csak azt veszítettem el, ami nem szolgált a fejlődésemben, és csak azok koptak le, akik nem emeltek.

Kreatív emberként szeretek párhuzamosan egyszerre több füzetben is dolgozni, és ehhez sokféle színes cerkát meg filctollat is használok. Bizonyos tipusú füzetek időnként erőteljesen a fétiseimmé válnak, és ilyenkor csak velük és bennük tudok dolgozni, alkotni, jegyzetelni. Ilyen papírra vetett módon születtek a reggeli kérdéseim is. Általában kreativitást serkentő muzsikák (saját válogatásban vagy kedvenceké) is hozzátartoznak ehhez a belső játékhoz. Neked is azt javasolom, legyen minden kéznél: csend és zene, kávé-tea, papír-cerka.

Merre áramlik az életem?

Ez az első és a legfontosabb kérdés. Ha ma csak egy kérdésre válaszolok, akkor ez lesz az.

Erre a kérdésre egy rövid meditációval szoktam válaszolni. Egyre lassabb és lassabb lélekzetvétellel, behunyt szemmel befelé fordulok, hagyom, hogy az elmúlt napok és hetek fontosabb külső-belső történései maguktól megjelenjenek, és ezektől fokozatosan eltávolodva a tendenciák, a nagy vonalak kiemelkedjenek. Kora reggel, amikor a védekező egómechanizmusok még nem indultak be teljes gőzzel, őszintébben tudok magamra nézni. Gyakran fájdalmasan egyértelműen kirajzolódik, ahogyan pont ellenkező irányba tart az életem, mint amerre én magam tolom a szekeremet. Ilyenkor nincs mese, dönteni kell: vagy az élet áramlását vagy az elme illúzióját követem.

Merre áramlik az élet bennem?

Ez már egy szubtilisabb kérdés, de ez ne tévesszen meg: a válasz egészen erőteljes is lehet. Megint csak egyre lassabb és lassabb lélekzetvétellel, behunyt szemmel befelé fordulok és ezúttal a testem belső jelzéseire figyelek. Ha nem a kisebb-nagyobb betegségek vagy tünetek üzennek, akkor a válasz, amit erre a kérdésre találhatok, ahhoz hasonló, mint amikor egy családállításon valami idetol vagy odahúz. Őszinte válasz lehet erre például egy nemvárt erőteljes elérzékenyülés, heves szívdobogás is – ott van valami valódi, ami igazán megérint, ahová sűrűsödik benned az élet, itt és most.

Ha pedig a folyamatban eljutok idáig, akkor kérdezem meg magamtól:

merre húz a szívem? Mire vágyom igazán?

Ezt addig kell gyakorolni, amíg egyből megy. Amíg a válasz egyből jön. Mert ha ez nem megy könnyen, vagyis ha nem tudjuk, vagy ha még önmagunknak sem valljuk be, hogy mire vágyunk teljes szívből, akkor ugyan hogy tudnánk azt kimondani, megvalósítani? Ha pedig megvan a válasz, lépni kell. Kicsit vagy nagyot, de lépnem kell. Nincs mese. Kölönben minden csak „mese”.

Ez az utolsó napom az életemből, holnap meghalok. Így mi változik, mit csinálok másképp?

Ha a válaszod az, hogy minden oké így, ahogy van, és a mára tervezett programom nem változik, akkor a dolgok a helyükön vannak. Ha a kérdésre adott válaszreakció az ijedtség, a pánik vagy a félelem, akkor érdemes elidőzni azon, hogy mi az, ami igazán fontos, és mégis elhanyagolom.

Mi éltet?

Mi az, amiből élet áramlik felém, belém? Mi az, ami anyagi, szellemi, érzelmi és spirituális szinten feltölt, erőt ad, inspirál, örömmel tölt el? És mely szokásaim visznek az ellenkező irányba? Milyen anyagokat viszek be a testembe, mit eszek és mit iszok? Valóban táplál vagy csak elűzi az éhségérzetemet, jóllakat? Jól alszom-e, pihenek-e eleget? Mit nézek egész nap a képernyőn? Kire figyelek? Kivel töltöm időm nagy részét? Mely kapcsolataimban érzem azt, hogy kölcsönösen emeljük egymást, és mit tehetek ma azért, hogy ezeket a kapcsolatokat ápoljam? Mely kapcsolataim húznak le, és ki az, akit én magam húzok le? Hogyan kapcsolódok napi szinten a transzcendenshez? Mondok-e imát, meditálok-e valamilyen formában? Milyen mértékben van jelen életemben a csend, a befelé fordulás?

Mit tehetek ma magamért?

Milyen ajándékkal lepem meg magam, pusztán az örömszerzés céljából? Ez ilyen egyszerű. Egy szó vezessen: az öröm.

És, ha olyan szerencsés vagy, hogy párkapcsolatban ébredsz, netán éppen pároddal egy ágyban, kérdezd meg tőle:

mit tehetek ma érted?


Ahol először megjelent: ÚjEgyensúly.hu

Popular posts from this blog

Radio Pātā DJango

Lélekzet-szútra, fergeteg hava

Egyszerű szív-csakra gyakorlatok és affirmációk