Lélekzet-szútra (utórezgések)
A szerzetes lator
szerelemcsírák
szerelemhajtások
mire megszületne
már el is felejtem
Gyémánt-madárének
kerülgetem
az autókat
a járdán
Ébredés-szútra
a váltás
amikor a lélegzet
lélekzetté válik
majd vissza
#zarándok
zarándok vagyok
a saját életemben
nem élni jöttem
hanem vezekelni
a szolgaság és a szolgálat
közötti különbséget
megtanulni
rámnézel és
magadat látod -
mit tehetnék
az ébredést kivárom -
a szerelemben is ott
van a mozdulatlan
mindig és mindenhol
csak ez az egy pillanat van
gyönyör
mi semmihez sem köthető
hol a lélek egy
és nem kettő
Külső nem, belső igen
egyre bennebb, egyre
mélyebbre
egyre több nem
és egyre inkább
csak egy igen
egyetlenegy igen -
minden nemre:
igen
egyre mélyebbre, egyre bennebb
az egyhez, az egyetlenhez,
az igenhez
egyre közelebb
Lélekzet-nemzetség
fénymagok a szíved mélyén
sebeiden, vágyaidon át
érintem őket
éltető szeretet-cseppek,
gyönyör-zuhatag
- fénymagokból lassan, szépen
kinyíló fényemberek
Metagyönyör
végtelen fehér fényvirág
nyílik egymásból
ezerszínű ezersziromra
gyöngéd üdvhullámok simítják a tájat
gömbölyű boldogságra
Víz-szútra
keresd a forrást
lépj a folyóba
gyöngéden dőlj hátra
íme az óceán
Lúzer-szútra
vesztettem
egyedül állok
értem
köszönöm
Lélekzet-szádhana
a lélekzet
megtelik
fénnyel
A világosodás jele
hogy minden teher,
veszteség
bánat mellett és ellenére
örömmel felállsz
táncolni
Kaszt
csak a láthatatlanok
látják
egymást
Szerelem-szútra
egyetlen mantrám van
a világon:
szeretlek
Számadás
Ennyi volt. Az életem.
Ezzel számolni kell,
lehet, hogy ennyi volt.
És nem több.
#menedék
megpihenünk a senki földjén
a jelen pillanat a templom -
most semmi másra nincsen
sem vágy sem szükség
Amikor egyszercsak
rádöbbensz, hogy ez
az emlék nem a múltból
jön, hanem a jövőből -
majd nem is emlék
hanem párhuzam
A véredben van
emlékszel
milyen volt egynek lenni
a tizenkettő közül
Skorpió
végül mindenkihez
a vakfoltján keresztül
kapcsolódom – halál
vagy gyógyulás - alvás
vagy ébredés – így
és ezért végül
senkihez sem
tartozom
Csak te látod
láthatatlan fájdalom
a vígaszt is csak te látod
ahol a kezét a válladra teszi
ott találod
Mezítlábas lélek
lépésről lépésre
lélegzetről lélegzetre
lélekzetről lélekzetre
életről életre
áldásról áldásra
Így véd
minden, amire vágyok,
de nem kapom meg,
az én javamat szolgálja
Kivilágosodott
a lélek lélekzik
a virág virágzik
a világ világosodik
Minden pocakos agresszív
geci nagy állat
mélyén ott egy kisfiú,
aki
csak azt várja, hogy végre
gyöngéd légy vele
Öreg lélek
nyárelő-örömben
már érzem
az őszt
Paramánanda
felébredett az, ki
csak arra emlékszik
ami van
Héjóká
elvonulás az életem
igaz belső kolostor
- az anyagba járok ki
„lelki” gyakorlatozni
Reggeli kérdések
merre húz a szíved
merre visz a lélekzeted
hogy szól az ének
mit Isten rajtad keresztül érlel
s így csak a tied
Visszacsatlakozás
1.
akkor vagyok rosszul
ha Isten helyett magamra figyelek
- hogy visszacsatlakozzak
megállok, lélegzek
2.
lélegzem, így
lélekzem, s így
csak a lélek
rezdüléseire figyelek -
általa Istenre nézek, majd
csak Istenre figyelek
vissza egészen a teremtés
első pillanatáig
Minden voltam
jövőbeli képek önmagamról
hiszen ezek a múltból jönnek
mekkora megkönnyebülés
tiszta szívval halok, élek
Brahmana
a tiszta lélek úgy
emlékszik
mindenre, hogy közben mindet
elfelejti – minden összefüggést
szétfeszít majd összeilleszt -
csak az van, ami van
egymásban
Nagylelkűség-gyakorlat
megszólalsz, és már
az első hanggal átjön
ha mégis végighallgatlak
az nem értem van
Örök kortársak
minden igaz
gondolat mindig
igaz mindig
jelen idejű
Kártier
rámrohadnak a köteteim
rámpenészednek a verseim
levegőtlen, szűk dobozba zárva
illúziókomposztba fulladok
- lótuszillatú seggtörlőkötet
Cigi
minden tiszta lélekzettel
az élet mellett döntök
tisztelettel, szeretettel
Ars Moriendi Fricska
a lélegzet átfordul
lélekzetbe
életem első fele a másodikba
egy labda bal kezemből a
jobba
befelé áramlik
befelé visz az élet
minden külső: fricska
- gyöngéd vagy kemény,
de mégiscsak fricska
Mire felébredtem
mire felébredtem
mindent elveszítettem -
mire mindenkit
felismertem, nem
maradt egy lélek kit
be nem feketítettem -
így találtam meg
a lélegzetem
lélegzem
lélekzem
együtt áramlok
a teremtéssel
se vége se hossza
se kezdete
se vége -
egyedül a veszteségeimmel
látó, halló társakat már
nem remélhetek s
mintha Isten sem látná, hallaná
pedig ő adta, ő vette el
kívül mindent elveszítettem
bent mit találok
megbántam az őszintétlenséget
s az őszinteséget is
Istenszövétnek
el-elfelejtem, hány éves
vagyok:
mintha mind egyidősök lennénk
- és ez így igaz
Valahacsalád
valakinek foglaltam a
helyét
most meg valaki más van az én helyemen -
- lesz-e majd úgy, hogy nem sírok
gyerekzsivaly hallatán
a játszótereken
A tükör és a vakfolt
tükörből vagyok
tükör vagyok
magadra nézel
vakfoltodra látsz -
meg kell várnom
míg kell ez neked -
addig is
vagyok
áramlok
lélegzem
lélekzem
lélekzetről lélekzetre
így telik ez az életem
mezítlábas tél majd tavasz
lépésről lépésre
lélegzetről lélegzetre
lélekzetről lélekzetre
Meditáció
lélegzem
- aztán egyszercsak lélekzem
nyílok
ahogy a virág nyílik -
magamba engedem
eggyéválok vele
együtt áramlok
a teremtés áradata
végtelen
minden irányba áradó
óceán-folyó a nem
teremtett világ kelyhe
a tapasztalható és a
nem-tapasztalható forrása
- átszelem a teremtett
és a nem-teremtett világ
végtelen óceánját
vissza egészen a forrásig
nyílok, ahogy a virág
nyílik
A lélek útja
Alattad a Hold,
fölötted a Nap,
benned a Föld.
Pragmatika
fordult a kocka
én mondok nemet, neked
és nem te, rám
Türelem
van, hogy csak lélegzet
van
figyelj rá teljes lényeddel
– ráadás lesz a lélekzet
Fény-szútra
a fényt mindenkiben
a csendet minden hangban
a lélekzetet minden mozdulatban
Istent minden pillanatban
Figyelmesség-szútra
egyetlem dolgom
a világon
a figyelem
Kék
végtelen kék
egyetlen végtelen kitartott hang
csendharang
Csend-szútra
egyetlen dolgom
a világon
a csend
Család
világos lelkek
körben ülnek
néznek
Boldogság-szútra
egyetlem dolgom
a világon
a boldogulás
Gyógyító szútra
egyetlem dolgom
a világon
a gyógyulás
Új halál
ez a halál az új élet ára
- a mérgező forrásból
többé nem inni
A nagy folyó
én és te
és minden és mindenki
amikor a lélegzet lélekzetté válik
a teremtés végtelen
áradatába simulva
áramlik
Fény
a nem az igennek
egyenlő testvérpárja –
de végül mégis a nem
oldódik fel az igenben -
és nem fordítva
Lépcsők
nézni művészet
látni révület
lenni lélekzet
Házasság
elengedem
megadom magam
gyere velem
Törvény
a farkas nem tud
a madarak énekéről
hamm, nyamm
Zen
figyelmedet fegyelmedet
egyszerűsítsd arra, hogy engedd
el
A forrásóceán
énlélekzetem véges de
a lélekzet maga végtelen
boldogságóceán
Ez az egy
szaggatott élet
töredezett én
ami tiszta és igaz
nem más mint
ez az egy
lélekzet
#zenfricska
amíg mindenki meg nem
világosodott, addig senki
sem világosodhat meg
Minden válasz
egyre csak táguló
eszmélet
minden válasz itt van
ebben a pillanatban
ebben a lélekzetben
Tisztánlátás-gyakorlat
látod-e a fényt
mindenkiben, hallod-e
a csendet mindenben
Segíts
egy életen át ezt az
ajtót
kerestem – itt állok
s belépni nem tudok mégsem
Metanoia
meggyógyulok
megfordulok
átjutok
Tekintet-szútra
egyetlem dolgom
a világon
a látás
a tiszta látás
Nem írni
elég-e a vers,
amit élek, és amit
csak én hallok, az a
bizonyos ének
#belsőgyermek
tudsz-e még
akarsz-e még
játszani
Csend-szútra
egyetlem dolgom
a világon
a csend
Tátus
látom a lelket
hallom a forrást
áldás
Világ-szútra
egyetlen dolgom
a világon
a világosság
A teremtés érintései
minden találkozás
karmikus
ha az ébredés felől nézed
ugye érted
ugye érzed
Nem írjuk, hanem éljük
elfogytak, nem
kellenek a szavak
sem a versek
végtelen szabadság
Minden
ez itt mind ő
az anyag is transzcendens -
ez itt abból születik
és fordítva
Pisces Asc.
illékony egó
állandó párolgás
fel fel
vissza fel
Mizofónia
őrangyalaid, szeretteid
szólnak hozzád a zajban
figyelj éberen
lélekzet-visszafojtva
mit súgnak
változtatnod kell
nézd, utat
mutatnak
Számvetés
minden csepp
szabadságért
tengernyi rabsággal
fizetek
Ébredés
a szenvedés
volt mindvégig
a leghűségesebb
barátom
Egysorosok:
felhővé halni
a
test lélegzik, a szív lélekzik
nincs más, csak a fény, nézd
lélekzetről lélekzetre
fény be, fény ki
a lélekzetem az én mantrám
lélek vagyok
a lélek nem múlik
két hold, amikor egymásra néz
együtt áramlok a teremtéssel
ahogy a lélek átfénylik a levelek között
szívből gyógyulok
kijelentő módban élj
ahol a vágy, ott az imádság szele
a virág kijelentő módban nyílik
szívedből induló csendkörök
megkeresem a gyógyító forrást
szívből teremtek
szívből lélekzem
egyre bennebb és bennebb
ahogy a virág virágzik, a lélek úgy
lélekzik
minden lélekzet hazatérés
szívedből induló szeretetkörök
egyetlen mantrám van a világon
Dedikált példány rendelhető a szerzőnél:
+40751455145 / zsoltsuto kukac gmail.com
Továbbá:
- Bookline
