Egy vörös fotó újjászületései

A japán füstölőt egy zen-kollégától kaptuk ajándékba (ő azóta mesterré vált), sok évvel ezelőtt, egy kolozsvári egynapos elvonulás alkalmából. Ez az első kép, retus után:

Így néz ki a teljes sorozat, a háttér egy régi szekrény volt, a barnából "véletlenül" jött ki ez a vörös, a digitális utómunka során, Lightroomban:

Aztán elkezdett kikerülni ide-oda az offline világban, például egykori házi oltárunkra:

Majd kolozsvári Központunk meditációs termének egyik falára is:

Aztán a zen programokat is ezzel a fotóval kezdtem el reklámozni:

Az akkori csoportunknak volt egy honlapja is, annak is a fejléce:

Az íróasztalom fölött, egy adott ponton, térben és időben ki tudja már hol:

Majd ez lett egyik zen kapcsolódású meditációs mixem borítóképe is:

Aztán az amerikai buddhista Shambhala Sun első oldalain is publikálva lett (yes!), illusztrációként (a Shambhala Sun akkoriban kb. olyan volt a világ buddhistáinak mint egykor a Playboy a férfiaknak):

Majd a nagyváradi Posticum csarnokában került designos előnybe (wow!) Szaladják István szemének köszönhetően (felemelő élmény volt évekkel később ugyanitt lenni a Lélekzet-szútra - első és utolsó - könyvbemutatóján):

Második hangtálas lemezemnek ez lett a borítója (azóta a címet és a képet megváltoztattam, mert a tantra szó nagyon erős előítéleteket hoz fel a nemtudó emberekből, de még a meditátorokból is, holott pl. a csakrarendszerre épülő teljes jóga-filozófiát és -pszichológiát vagy a transzformáció elvét is az eredeti, jobbkezes ős-tantrának köszönhetjük):

A fotót több személynek is elajándékoztam közben, különböző nagyításokban - itt az egyik testvérem falán láthatod (alatta egy másik, szintén saját, régebbi fotóm):