Tiszta zen

Azért szeretem az állításokat mert eszköztelenek. Csak a lélek dolgozik, és lélektől lélekig egyenesen kapcsolódunk. És tőlem (szinte) teljesen függetlenül működik. Vagyis tiszta zen, szinte. 

Ez alatt azt értem hogy bárhol tartok az életemben, bármilyen életszakaszban, nehézségben vagyok, bármilyen hangulatban, betegségben vagy egészségben, akkor is működik rajtam keresztül: csak egy eszköz vagyok, ahogy Edó mindig mondja. 

Amennyire félre tudom tenni mindazt aki és amiben itt és most vagyok, annyira tudok csatornává, valami nagyobbnak az eszközévé válni. Amennyire jelen tudok lenni, annyira tudhatom megengedni, hogy a belső tér kinyíljon, hogy aztán a külső és belső tér össze kapcsolódjon. Más szavakkal, az alap a meditáció. A meditációra való képesség. Így nyilvánulhat meg az ami van, így mutatkozhat meg az, aminek meg kell mutatkoznia. Személyre, problémára, sorsra szabottan. Így tárulkozhat-bontakozhat ki a megoldás. A kegyelem pillanata, a megbékélés ajándéka, a gyógyulás katartikus érzése - amiből aztán tovább lendülhet a kliens fejlődése. Így tudjuk meglátni és megérinteni azt ami a kliensben már megérett a változásra, a továbblépésre, a fejlődésre.  

Ez a meditáció az alázat terében születik meg önmagából: megnyílok az élet misztériuma felé és fejet hajtok előtte, bármi is legyen az, ami megmutatkozik.  

Tehát paradox módon a dolgom (szinte csak) annyi, hogy minél üresebb legyek. Minél inkább kiürítsem a tudatomat. Vagyis az alap a meditáció, a teljes megnyílás. És itt jön be segítségnek, alapnak az a több évtizedes meditációs tapasztalat, amit eltöltöttem a buddhizmus berkeiben, és ami direkt módon meghatározza, hogy mennyire tudok megnyílni a térnek, az itt és mostnak, hogy  mennyire tudom elengedni a saját gondolatokat, érzelmeket és elképzeléseket. A mentális konstruktumokat, amikben töltjük életünk nagy részét. Ezért is szeretem ezt a munkát, mert így tiszta zen. Szinte. 

Szeretettel várlak egyéni állításra, online és offline egyaránt.