Mindennapi varázslat
Amióta az eszemet tudom, teázós vagyok: tizenévesen a barátaim teázni jártak hozzám. (És az anyám vinettájáért - a receptet később én is megtanultam tőle, míg még élt, aki kóstolta már, tudja miről beszélek.) A teák, gyógynövény-főzetek másképp nyitják meg az embert, mint a többi ital. Egy másfajta tér jön létre körülöttem, és a teák által. Coaching, mint alapértelmezett kapcsolódási mód. A saját esszenciám tiszta varázsa.
Egy ideje újra nagy a hype a növényi gyógymódok, az ayahuasca és hasonlók körül, egészen a varázsgombáig. Engem ez nem zavar, mert tudom, milyen, voltak mélyen gyógyító élményeim ebben az értelemben, amelyekhez időről időre visszatérek, magamban, hogy bizonyos belső erőforrásokra rácsatlakozzak. Például a bátorságra. A bátorságra, amire szükségem van ahhoz, hogy elfogadjam a külső-belső valóságomat. Egyébként meg ilyen vagyok, alapból pszichedelikus. Néha spontán fraktálokon keresztül látom a világot - mondom félig viccből. Egy gyógyító anyaggal szerzett élmény visszhangjának tiszta varázslata.
Persze, megihatok 30 liter ayahuascát, teát vagy whiskyt, meditálhatok egy életen át, minden hétvégén résztvehetek állításokon, gyógyító és önfejlesztő workshopokon és elvonulásokon - és mégis, néha semmi sem változik, semmi sem mozdul. Vagy minden tökéletes, és mégsem működik semmi. Ilyenkor mit tehetsz? Úgy tűnik, minden a helyén van, minden elérhető, és a projekt mégis megrekedt, nem fejlődik. Mit tehetsz? A vakfolt varázslata.
Emlékszem életem egyik legnagyobb erekciójára: egy japán zen kolostorban voltam Észak-Németországban, echte japán zen mester, aki mintha egy művészfilmből lépett volna ki, tökéletes hardcore meditációs elvonulás, extrém szigorú napirenddel, és én, reggel 5-kor, a meditációs párnán, ahelyett, hogy hirtelen megvilágosodtam volna, egy kozmikus álló f@sszá változok, amely kitölti az teljes lényemet, és nem hagy helyet semmi másnak. Tökéletes karikatúra. Élő, testebevágó személyes koan-élethelyzet. Az alapvető szexuális impulzus tiszta varázsa.
A múlt héten 2 hetven feletti egyéni kliensem volt, egyik személyesen Kolozsváron, másik online Budapestről. Szeretem őket, mert van egy én-részem, ami teljes mértékben együtt rezonál az öregséggel. Egyik fiatalkori becenevem éppen ez volt: Apó. A sok és színes szenvedés- és élettapasztalatnak köszönhetően nagyon ritkán érzem azt, hogy a kliens (vagy bárki) témájához ne tudnék kapcsolódni. Egész másfajta belső tér és nyugalom van abban, aki megjárta a poklot. A szenvedés mágiája.
Néha muszáj sírni - röviden vagy hosszan, de sírni kell. Érdemes. Vagy inni. Vagy b@szni vagy egy jó nagyot szarni, visszatartások nélkül, kozmikus méretekben. Főleg olyankor, ha lelki székrekedésben szenvedsz. A megvilágosodás felé vezető úton ezek nem feltétlenül segítenek közvetlen módon, de az biztos, hogy segítenek fényt vinni a lélek árnyékos belső tereibe. Ezer és millió öngyógyító és blokkoldási lehetőség áll rendelkezésünkre amivel kísérletezhetünk - akárcsak a koronacsakra lótuszának ezerszínű ezerszirma. A mindenáron gyógyulást kereső lélek tiszta varázslata.
Az állításokban valami egész más, egész új jelenik meg számunkra. Egy fiatal nemlátó nőnek mondtam nemrég: bizonyos értelemben nagyon szerencsés vagy, hogy nem látsz: így nem tereli el a figyelmedet semmi arról, ami igazán lényeges: mindent meghallasz a másikról, semmit nem tud elrejteni előled: a hallásod a tökéletes látás. Vagy ott volt egy demenciától félő és sokat meditáló nő: mondom neki, hogy a demencia a tökéletes meditáció: semmire nem emlékszel, csak a jelen pillanat létezik. Az állítások tiszta varázslata.
Nemrégiben, közel 50 évesen, egy átmulatott éjszaka után, reggeli zuhanyzás közben, mintha életemben először éreztem volna rá, hogy milyen jó lenne, milyen teljes szabadság lenne, valóban vágyak nélkül lenni. Másként mondva, 20 év buddhista gyakorlás és további 10 év szabad keresés után mintha most először éreztem rá igazán húsbavágóan arra, amiről a Buddha beszélt. És újra fedezem fel az írás varázslatát, két nyelven, íme.
Egy ideje elég gyakran érzem egész jól magam a bőrömben. Pedig semmi okom nincs rá, ha az életkörülményeimet nézem. Örömeimet pedig igyekszem ápolni. Így aztán hosszú időszakokra teljesen elfelejtem, míg aztán mindig egyszercsak bevillan, és újra és újra rácsodálkozom, hogy milyen mélyről és messziről tartok éppen vissza az életbe. A megbékélés tiszta emberi mágiája.
Néha nagy szükségét érzem, hogy olyan teát igyak, ami kizárólag székelyföldi gyógynövényekből készült, kb. abból a csíki faluból, ahol édesanyám született - ahonnan a felmenőim fele származik. Ahonnan a felem jön. A testem bal oldala. Vagy egy kanál mézet benyalni, amelyet apám mezőségi szülőfalujából gyűjtöttek a méhek, Kolozsvártól nem messze, az erdélyi tenger egyik szigetén. Ahonnan a másik felem származik. A testem jobb oldala. Ezek az orális gesztusok, fizikai kapcsolódások, egyszerre kézzelfoghatóak és lelkiek, spirituálisak. A helyi elemek tiszta varázslata.
Ahogyan az állításokban is kapcsolódunk belső erőforrásainkhoz - gyakran közvetlenül szüleinken és őseinken keresztül, akik bennünk élnek (fizikailag is, testünk sejtjeiben) - máskor a saját személyes történetünkön keresztül, ami a jövőből felénk tart. A jövőből, amely bennünk és rajtunk keresztül él, attól a pillanattól kezdve, hogy létezésünk elkezdődött. Az élet tiszta varázsa.
Egyéni és csoportos állítás, online és személyesen. 🙏 ✨ ❤️
(Családállítás, párkapcsolati állítás, fenomenológiai és rendszerállítás, LIP életintegrációs folyamatok)
Szeretettel várom üzenetedet!
☎️ Tel/Whatsapp: +40751455145